This is a two part article in Hungarian about the local p2p informal film markets.

Here is the abstract (if you read hungarian switch to the hungarian version to access the documents):

Throughout the past few years, peer-to-peer file-sharing has become the major form of piracy in developed countries. Debates on its negative impact on the cultural industry and the legal struggle over its criminalization continue into the next decade.
Surprisingly, despite the attention devoted to the subject, research into p2p downloading – especially in Hungary – is still rudimentary, and the majority of empirical studies can only establish circumstantial evidences on the nature of relationship between the legal and pirate marketplaces. Also, data on the consumption of content are typically self-reported (i.e., questionnaire-based), rather than observed which may be appropriate for the offline and legal context but is inadequate (or at best highly inaccurate) in the case of p2p piracy. In this article we look at the interconnections between the p2p and legal marketplaces in the case of the film industry using data collection methods that avoid the pitfalls of questionnaire-based surveys. Central to our analysis is the assessment of two piracy paradigms: substitution and shortage, that is whether pirated content is available through legal or only through illegal channels. In the first part of our article we review the evolution of both marketplaces of audiovisual content, outline the data collection method using real-time transactional data and present the main characteristics of online movie piracy.
Using transactional data (real time observation of p2p downloading activity by users of three major Hungarian torrent trackers) and movie distribution statistics we found that shortage-driven downloaders (pirating old catalogues only) outnumber those downloading only current theatrical releases, while the majority pirates both categories. The analysis of causal relationships reveals nonetheless that demand for a film among online pirates is impacted by its theatrical distribution (number of copies) rather than its actual success at the box
offices, the effect of which is insignificant. This leads to the conclusion that part of the marketing efforts directly contributes to propping up piracy. At the same time, the high diversity of movie genres downloaded by individual users may suggest that p2p pirating is also, to a considerable extent a behavior difficult to describe using conventional sets of sociological factors and as such is characterized by a high degree of freedom whose consequences may include the enrichment of one’s cultural experience, or cultural omnivorousness.

Kulturális alkotások magyarországi online kalózközönségének empirikus vizsgálata

Bodó, B., & Lakatos, Z. (2010): A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás 1. rész.: A tranzakciószintű elemzés lehetőségei. Szociológiai Szemle, 20 (3), 34-75

A fejlett országokban az elmúlt években a fájlcserélés vált a kalózkodás elsődleges  formájává. A kulturális iparra gyakorolt negatív hatásával kapcsolatos viták, valamint a büntethetősége körüli jogi küzdelem a következő évtizedben is folytatódik. E kitüntetett figyelem fényében meglepő, hogy a fájlcserélő tevékenység kutatása – különösen itthon –  gyerekcipőben jár, és a publikált vizsgálatok többsége a legális és kalózpiac összefüggéseiről az alkalmazott módszertanok miatt csak közvetett megállapításokat tud tenni. A tartalomfogyasztást elemző kutatók jellemzően kérdőíves felmérésekből, és nem közvetlen megfigyelésből származó adatokkal dolgoznak, a legális és offline tartalmak fogyasztásának vizsgálatára alkalmas módszerek  azonban nem,  vagy csak nagy nehézségekkel használhatók a p2p kalózkodás kutatásában.  Tanulmányunkban a filmipar kapcsán a legális és a p2p piactér közötti kapcsolatokat a kérdőíves felvételek problémáitól mentes adatgyűjtésre alapozva vizsgáljuk. Kutatásunk középpontjában a kalózkodás két fő paradigmája, a „helyettesítő” és a „hiánypótló” funkció, vagyis a legális csatornákon is beszerezhető, illetve az onnét hiányzó tartalmak kalózforgalma áll.  A tanulmány  első részében  bemutatjuk az audiovizuális  alkotások  legális és feketepiacainak  fejlődését, ismertetjük a valós  idejű, tranzakció-alapú  adatgyűjtés módszerét, valamint a filmek online kalózforgalmának legfontosabb jellemzőit.

A három legfontosabb magyarországi torrent tracker felhasználóinak valósidejű p2p tranzakcióit, valamint a filmek mozis forgalmazásának statisztikáit elemezve a  filmes kalózpiac  hiánypótló paradigmáját találtuk erősebbnek: a fájlcserélők között jóval nagyobb arányt képviselnek azok, kizárólag mozikban nem játszott, mint akik csak mozikban is megnézhető filmeket
töltenek le ― a fájlcserélők többsége viszont mindkét kategóriából letölt. Az oksági kapcsolatokat vizsgálva  azonban az is nyilvánvaló, hogy a filmek online kalózkereslete legalább részben  és közvetlenül marketingvezérelt (ezáltal  független a mozis közönség méretétől), vagy ami ugyanaz: a komolyabb promóció egy része szükségszerűen nagyobb p2p kereslet formájában hasznosul. Az egyes fájlcserélők által letöltött filmek műfaji  strukturálatlansága  ugyanakkor arra is utalhat, hogy a p2p kalózkodás  nem kismértékben  az egyéni ízlés  szociológiai  összetevőivel nehezen leírható, „magas szabadságfokú”  magatartás, melynek egyik  lehetséges következménye a kalózok kulturális fogyasztásának gazdagítása, a  „kulturális mindenevés”.

1. rész
2. rész