Napi Online

Egyre nehezebb a zenei kiadók kereskedelmi tevékenysége, mert Magyarországon minden megvásárolt zenei cd-re legalább három-négy illegális másolat jut. Az átlagos forgalom kiadványonként mára egy-két ezer eladott példányra zsugorodott, és már ez is kifejezetten jó eladási eredménynek számít. Az eddigi adatok alapján 2008 talán nem hoz visszaesést a tavalyi évhez képest, miután az elmúlt tíz évben az eladások majdnem felükre estek vissza. Nagyon nehéz érvényt szerezni a szerzői jogoknak is, mert a közvélemény nem tekinti lopásnak a kalózkodást – mondta lapunknak Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) és a ProArt munkatársa.

Korábban az illegális másolatokkal szembeni küzdelem koordinálását a Mahasz nyomozócsoportja végezte, 2004 őszétől a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület folytatja ezt a tevékenységet. A legnagyobb gondot a világhálón, a fájlcserélő oldalakon terjedő illegális – legtöbbször mp3 – formátumú zenei másolatok jelentik. Emiatt a ProArt folyamatosan figyeli az internetet. Ha ilyen jellegű anyagok nyomára bukkannak, a csoport tagjai megkeresik a szerverüzemeltetőket, megjelölik a kérdéses illegális fájlokat, majd kérik, hogy töröljék azokat vagy tegyék lehetetlenné a hozzáférést.

Szakmai vélemények szerint bár a vonatkozó törvények megfelelőek és a bűnüldöző szervek munkája kielégítő, a jogerős ítéleteknek nincs elrettentő ereje. A problémát csak erősíti, hogy a lemezeladás általában a karácsony előtti néhány hétben jár a csúcsra, míg a mélyrepülést a februártól áprilisig tartó időszak és a nyári hónapok jelentik. Mivel a zenefogyasztók pénztárcája általában nem engedi meg a rendszeres vásárlást, a kiadványok közül csak egyet-egyet vesznek meg. A válságra a cd-k prémium verzióinak kiadása sem jelent megoldást, hiszen ezek inkább a gyűjtők számára érdekesek. A fogyasztók java pedig a “casual buyer” kategóriába tartozik, akik gyakran hirtelen, impulzus alapján érdeklődnek egy-egy új előadó iránt és általában ugyanilyen gyorsan el is felejtik azt, tehát nem izgatja őket, hogy mit tartalmaz az extra változat – tette hozzá Jeszenszky.

A kiadók bruttó nyereségükből fedezik működésüket, ebből fizetik az alkalmazottaikat és a sikertelen kiadványokból származó veszteséget is. Ha folyamatos veszteséggel kell számolniuk az illegális letöltések miatt, kénytelenek csökkenteni kockázatukat és nem költenek például drága, igényes videoklipekre, nem kísérleteznek rétegzenékkel. Ehelyett inkább olyan lemezeket adnak ki, melyek közönsége nem másolja, hanem megvásárolja a zenét. Ezért élte virágkorát néhány évvel ezelőtt a mulatós zene, mert közönségének java nem fért hozzá az internethez, így ők inkább hajlottak a lemezvásárlásra, mint az urbanizáltabb fiatalok. A mulatós mára messze túl van a zenitjén, de a mostanság legsikeresebb kiadványok, a musicalalbumok is hasonló okból fogynak jobban az átlaghoz képest. Az erre fogékony középkorú vagy idősebb közönség ugyanis inkább lemezvásárlásra szocializálódott, mint a letöltésre.