Michael Geist – U.S. Copyright Report More Rhetoric Than Reality
[The] differences between the U.S. and Canadian economies – the U.S. is a major exporter of cultural products and has therefore unsurprisingly made stronger copyright protection a core element of its trade strategy while Canada is a net importer of cultural products with a billion dollar annual culture deficit – means that U.S.-backed reforms may do more harm than good.
April H. Foley: Közös a problémánk
Világgazdaság, vélemény rovat, 2007-04-26
[ http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=170933 ]
A világ kormányai és szervezetei minden év április 26-án ünneplik a szellemi tulajdon világnapját. Az idei év témája a kreativitás bátorítása. Az alkotó, újító tehetség elismerésével jobb világot, szebb jövőt tudunk építeni.
Amikor a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok sérülnek, emberi életek kerülhetnek veszélybe. 1995-ben egy agyhártyagyulladás-járvány során több mint 50 000 embert oltottak be a Nigerben hamisított vakcinával, ennek eredménye 2500 haláleset lett. Egy norvégiai repülőgép 1989-es balesetéért az összeszereléskor használt hamisított csavar volt a felelős; 55 ember halt meg.
A „szellemi tulajdonjog” hangzatos elnevezése a termék elszámoltathatóságának és az emberi kreativitás védelmének. A jogi mechanizmus – a copyright, a szabadalmi jogok és a márkavédelem – az, ami biztosítja, hogy az általunk megvásárolt termékek valódiak, és hogy nem valaki más aratja le a hasznot a mi ötleteinkért. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok nemcsak a feltalálókat, hanem mindenkit védenek a világ minden országában – beleértve Magyarországot is –, akinek a biztonsága a termék megbízhatóságától függ. A Business Software Alliance a közelmúltban jelentette, hogy a magyarországi kis- és közepes vállalkozások 87 százalékának fogalma sincs arról, hogy az illegális szoftverek használata növeli a vírustámadás veszélyét.
A szellemi tulajdonjogok védelme elősegíti az országok fejlődését, és hozzájárul üzleti és művészeti környezetük gyarapodásához. Az effajta védelem olyan fejlesztéseket ösztönöz, amelyek az egész világ hasznára vannak – a technológiában, az orvostudományban és más területeken. A szellemi tulajdon védelme a világ minden országában alapvető fontosságú a közegészség és a közbiztonság szempontjából.
Miért kell a szellemi tulajdon védelmével törődnünk? A 21. század hajnalán a globális gazdasági teljesítmény 70 százalékát a szolgáltatások adják, ezek közül sok az új, most kialakuló technológiákon alapul. Az elmúlt század folyamán a globális GDP a hússzorosára nőtt – 2000 milliárdról 41 000 milliárd dollárra, és e növekedés legnagyobb részét az innováció tette lehetővé. 2004-ben a Világgazdasági Fórum jelentése szerint az a húsz ország, amelyben a legszigorúbban betartották a szellemi tulajdonjogok védelmét, benne volt a gazdasági növekedés versenyképessége alapján legjobbnak tartott 27 országban. Ezzel szemben az a 20 ország, ahol a szellemi tulajdon védelmét a leggyengébbnek tartották, az utolsó 36 ország közé tartozott.
Egy olyan világban, ahol az ötletek alkotják az általános fizetőeszközt, a szellemi tulajdonnal való kalózkodás aláássa az országok gazdaságát és kulturális identitását. A Kalózkodás Elleni Koalíció jelentése szerint Magyarországon 2005-ben a copyrighttal érintett ágazatok egyesített becsült vesztesége több mint 65 milliárd forint volt; a nemzetgazdaságot emiatt ért kár kis híján elérte a 225 milliárd forintot.
Nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Tavaly a filmiparnak sikerült megvédenie a Szabadság, szerelem című filmet a kalózkodástól, és így rekordszámú magyar néző láthatta az alkotást legálisan a mozikban. Magam Bush elnökkel együtt láttam a filmet a Fehér Házban tartott különleges vetítésen, és bizton állítom, a magyar filmek minősége vetekszik az amerikaiakéval, ezért ugyanolyan védelemben is kell részesülniük.
Kálmán András, Magyarország Kalózkodás Elleni Koalíciójának vezetője szerint a megoldás a tájékoztatásban rejlik. „A szellemi tulajdon ugyanolyan, mint bármely más tulajdon, és meg kell védeni a lopás ellen. Ám a hatóságok még mindig bizonytalanok abban, meddig mehetnek el az ilyen ügyekben, ezért nem lépnek fel a túlságosan is elszaporodott törvénysértések ellen.”
Az informatikai és kommunikációs technológiák, a biztonságos gyógyszerek és egyéb innovációk, amelyek a mai gazdaság gerincét alkotják, csakis a szellemi tulajdonjogok miatt lehetségesek. A jobb jövőbe vetett reményeink azoktól a feltalálóktól és újítóktól függenek, akik gazdagabbá fogják tenni a világot – ha alkotó erőfeszítéseiket és kemény munkájukat megvédjük.
A szerző az Egyesült Államok magyarországi nagykövete
bodo — April 29, 2007 @ 8:27 pmApril H. Foley
Bullshit.
“Here are some numbers to consider: 14 million, 35.9 billion, and one.
The first figure is an estimate of the number of people who will die of AIDS and other treatable diseases over the course of the coming year, most of them in the poor countries of the developing world.
The second figure represents the combined 2002 profits, in dollars, of the ten biggest pharmaceutical companies, according to Fortune magazine’s annual analysis of America’s largest businesses.
The third figure corresponds to the number of countries that, last Wednesday, November 19, voted against a U.N. resolution on access to drugs in global epidemics such as HIV/AIDS, tuberculosis and malaria. The resolution emphasized that the failure to deliver lifesaving drugs to millions of people who are living with HIV/AIDS constitutes a global health emergency. 167 countries voted in favor of the resolution. The single vote against it was cast by the United States.
Nothing in the ingredients of anti-retroviral drug treatment makes it inherently expensive. Indeed, when a combination of generic drugs is used, treatment costs are about $600 per patient per year.
But low drug costs do not appeal to those who profit from drug sales. Unsurprisingly, therefore, the pharmaceutical companies that own the patents for anti-retroviral drugs bear an enormous share of the responsibility for keeping them beyond the reach of so many people with HIV. In the United States, the cost of anti-retroviral drugs is generally in the range of $10,000 to $15,000 per patient annually, and people with advanced cases of AIDS may pay far more. Relying on international patent protections, drug companies have been trying to maintain drug prices artificially high by restricting the production and distribution of low-cost generic substitutes.
Global protections on intellectual property are tied to global rules on trade, specifically, the rules of the World Trade Organization. Under the WTO’s intellectual property rules — known as the Agreement on Trade Related Aspects of Intellectual Property, or TRIPS — countries belonging to the WTO must give pharmaceutical companies twenty years of protection for drug patents filed after 1995. Although the rules carve out exceptions for national health emergencies, they still go a long way toward limiting poor people’s access to life-saving medicines.
And as Oxfam has shown in a paper titled “Patent Injustice,” the problem extends beyond HIV/AIDS. Brand name drugs for a number of major diseases cost several times more than their generic equivalents. The increasing drug resistance of endemic diseases such as tuberculosis and malaria — and the resulting need for access to new drugs — mean that the WTO’s monopolistic pricing rules threaten many millions of the world’s poor.”
http://writ.news.findlaw.com/mariner/20031124.html
Sorry, the comment form is closed at this time.