Ezen a héten Christina és Richard Milner Black players: The secret world of Black pimps című kutatása van az ágy mellett. Két éve találkoztam ezzel a könyvvel először egy philadeplhiai antikváriusnál, de mire másnap visszamentem érte nyoma veszett. Nem csodálom. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján San Francisco-ban működő fekete stricik és nőik világát bemutató etnográfia egészen elképesztő olvasmány. A szerzők, a UC Berkeley graduális antropológia szakos hallgatói (mellesleg férj-feleség) évek hosszú munkájával fogadtatta el magát a fekete városi gettókultúra leginkább félt és irigyelt szereplőivel. Christina topless táncosként próbált az egyetem mellett jövedelemhez jutni, így figyeltek fel a kifogástalanul öltözött, láthatólag jól eleresztett fekete urakra, akik a bár sarkában játszották a Game, a Játék, az pimp Élet épp aktuális, aznapi fordulóját. A szabályok viszonylag egyszerűek: Ne feküdj le nővel, csak ha fizet érte, a pénz legyen a mindened és legyen stílusod. A pénz örök körforgásban van: a fehér trick (ügyfél) fizet a kurvának a szexért, a kurva fizet a sticijének a figyelemért, gondoskodásért és a szexért, a stricinek, aki fizet az ügyvédnek, hogy kihozza a rendőröktől a lebukott kurvát, akinek a pénze végül a kurvánál köt ki furcsán emlékeztet a Moniac nevű közgazdasági szimulátor-automatára-szoborra.

De nem ez a lényeg, hanem az a tény, hogy a társadalom peremén levő fekete férfiak világában egy fehér bőrű nő birtoklása egyszerre jelezte a “pussy power” és a fehér többségi társadalom feletti végső győzelmet.