Here I collect the texts I have written as part of the research:
The Club model of cultural consumption and distribution
When it comes to the market of digital goods, clubs –buyers teaming up to buy a single item and share it among themselves– seem to have little or no economic significance. Digital files are either perfectly controlled, thus the producer can appropriate all of the consumer surplus that could have arose by forming a club, or there is no way to control unauthorized copying thus there is no price at which it would be reasonable to sell a good on the market.
But if we include other, noneconomic aspects of clubs, notably their ability to negotiate and
enforce norms on how a given good is accessed and used, clubs can have a significant effect
on markets. So far we have seen that technological protection measures and copyright laws cannot effectively curb unauthorized uses of digital content. User communities around jambands can be an exception from this general trend as together with the artists they have created a normative environment that is able to police and enforce undesirable actions.
Is there a way to propagate the emergence of such communities through adequate
technologies designed to connect artists and fans? What can we do to help fans and artists to negotiate rules they are both are happy with?
A nyilvános könyvtári kölcsönzések után a jogosultaknak fizetendő jogdíj (Public Lending
Right – a továbbiakban PLR) ötlete több sebből is vérzik.
Ha a PLR-re mint a nemzeti kulturális politikától független eszközre tekintünk, mely e jogot természetjogi érveléssel a tulajdonhoz való jogból vezeti le, minden esetben oda jutunk, hogy a jogosultak monopoljogát kiterjesztjük és az ezzel járó járadékot növeljük. Ennek következménye jelentős fogyasztói csoportok kulturális fogyasztásból való kiszorulása lehet, melyre eddig a legolcsóbb és hatékonyabb megoldás a könyvtári kölcsönzés szabadsága volt.
Ha a PLR nemzeti kultúrpolitikai eszköz, akkor viszont azt a megállapítást tehetjük, hogy a PLR a meglévő kultúratámogatási rendszerek mellett való üzemeltetése indokolatlanul
bonyolult, és költséges, és ha az állami döntéshozók úgy találják, hogy van a költségvetésben kultúratámogatásra fordítható tartalék, akkor azt érdemes a meglévő intézményrendszeren keresztül szétosztani.
Végül pedig a jogosultak, szerzők szemszögéből megvizsgálva a kérdést: nincs olyan szerző a földön, aki visszavonná egy megjelent művét a könyvtárakból csak azért mert azt vélelmezi, hogy a kölcsönzések miatt eladásoktól esik el. Ennek az egyetlen oka az, hogy a szerzők számára a könyvtárban való jelenlét haszna nagyobb, mint a könyvtári olvasók által okozott kiesett kereslet. Már csak emiatt sem érdemes a PLR bevezetése.
The Pirates of The Pirates of the Caribbean
This is the PowerPoint presentation of the talk I gave on the Chicago Kent Law School this March.
“File-sharing communities are also remembering communities. They direct attention and thus demand, they discuss and thus keep alive cultural goods. When something is posted as available for download, not only those fetch it have requested a particular item, but also those who were standing nearby. These individuals are reciting work long forgotten like those who in Bradbury’s Fahrenheit 451 memorize books to be able to share them with others.”
Sobri Joska Digital – in hungarian
Megjelent a Café Babel 2006 decemberi, Hiány c. számában.
“A Csendes Könyvtár és az összes többi hasonló szolgáltatás az úgynevezett közjavakra épülő internetes kooperációs hálózatokra (commons based peer production networks) példa. A piac által (kényszerűségből) szabadon hagyott résekben, marginális igények, érdekek körül a semmiből jönnek létre olyan közösségek, melyek a hálózat tagjai között elosztott különböző képességeket, erőforrásokat (időt, szkennert, karakterfelismerő programot, korrektúrázó képességet) képesek hatékonyan összehangolni egy olyan feladat érdekében, melynek gyümölcseit aztán mindenki szabadon és ingyenesen élvezheti.”
A szerzői jog gazdaságtana az online világban
Frissen elkészült könyvfejezet.
“A szerzői jog közgazdasági elemzése során a szerzőknek biztosított monopoljog különös figyelmet vívott ki magának. Ennek az az oka, hogy a monopol helyzetben levő termelők maguk határozzák meg a piaci árat, és ez az ár jellemzően nagyobb, mint amennyi versenyhelyzetben lenne. Tökéletes verseny esetén a piaci ár megegyezik a termék határköltségével, azaz azzal az összeggel, amennyibe a legutolsó példány elkészítése kerül. A monopóliumok határköltségnél magasabb ára azzal jár, hogy a piaci kereslet egy
része nem tudja megfizetni a monopolista szabta árat.”
A szőnyeg alá söpört archívum
Megjelent a Manager Magazin 2006. Decemberi számában Tartalomraktárak címen.
“Ma Magyarországon az a kérdés, hogy a piacra várnunk-e, hogy ezeket az archívumokat kiépítsék, a nehézkesen működő és alulfinanszírozott közintézményekre lőcsöljük-e ezt a feladatot, vagy megteremtjük annak lehetőségét, hogy a magyar kulturális közösség fenntartsa önmagát. A Neumann-ház megrendelésére elkészített Nemzeti Digitális Adattár 2.0 vitaanyag a közösségi archiválás lehetőségének kiterjesztését tartalmazza, az első lépés tehát ezügyben megtörtént. Még egy lépés azonban hátra van. Dekriminalizálni kellene kirillt, scan_dalt, helpert és társaik. Hogy ne fordulhasson elő az, hogy ennek az örökségnek piaci, személyes érdekeket sértő részei esetleg nem maradnak fenn. Hogy ne legyen bűnöző az a soktízezres közösség, amelyik a magyar audiovizuális örökség archiválásán dolgozik – társadalmi munkában.”
Megjelent az Élet és Irodalom 2007. január 5-i számában.
“A közpénzből finanszírozott, közszolgálati archívum kapuit minél szélesebbre kell tárni. A hat havi elérhetőséget nem szűkíteni kell, hanem az archívum digitalizálásával bővíteni. Az archívumi anyagok lementését, felhasználását, adott esetben átalakítását nem megakadályozni kell hanem a megfelelő jogi konstrukció kidolgozásával megengedni , támogatni, bátorítani. Ezt követeli a finanszírozás módja. Ezt követeli a közszolgálatiság jelentése. Ezt követeli a piaci értékesítés igénye. Ezt követeli a józan ész.”
PhD 2-page research proposal in english
A short description of my research.
Régebbi cikkek/ older writings
A „mély link”
Internetes tartalomszolgáltatók vs. internet
Megjelent a Beszélő 2003 szeptemberi számában.
“Mély link valójában nincs. Link van, mely mutathat bárhová: egy portál címoldalára, a legutolsó, senki által nem olvasott cikkére, képre, linkgyűjteményre, bárhova. A mély linkelést nem lehet megtiltani, csupán azt lehet technológiai eszközökkel elérni, hogy egy adott gyűjteménybe csak egy, a hivatalos kapun keresztül lehessen bejutni. Ott pedig, ahol korábban szabad volt az átjárás, jogi vagy technológiai falak kezdenek épülni, melyek az internet mindent mindennel összekötő hipertextuális szövetéből kiragadnak, elérhetetlenné tesznek tartalmakat. Az intertextualitásból kiemelt, a többi szöveggel való kapcsolatától megfosztott valami pedig megszűnik szövegnek lenni.”
Bolyongás egy áldás nélküli térben
Graffiti és street art mint a társadalmi diskurzus eszköze
Megjelent a Café Babelben 2004-ben.
“Az egyre lezáródó fizikai, média- és kulturális terekben az autonómia megteremtése egyre költségesebb: magas a lebukás veszélye és nagy a várható büntetés, megfizethetetlenek a kártérítési és nem utolsó sorban jogi költségek. Nehéz felbecsülni, hogy az egyre szigorodó ellenőrzési technikák milyen mértékben gátolják üzenetek megjelenését, hiszen a leginkább kockázatvállalókat kivéve az alkotóknak nem áll érdekükben láthatóvá válni, nem szeretnék magukra felhívni a figyelmet. Ha mégis, akkor a szólás szabadságát keresők szükségszerűen mozognak a gyengébb ellenállás, tehát olyan médiumok felé, melyek könnyebben támadhatók, azaz ellenőrzésük architekturális okokból nehezebben megoldható”
Sorry, the comment form is closed at this time.