Holnap hajnalban indulok San Franciscoba Washingtonbol, azt hiszem ez egy jo alkalom arra, hogy megosszam veletek mi is tortent edddig.

Az elmult honapban Washingtonban, a Georgetown University Law School
(http://www.law.georgetown.edu/) szervezett egy egy honapos elokeszito programot az amerikai jogrendszer alapjairol (http://www.law.georgetown.edu/foundations/). Tobb mint 120, a vilag minden tajarol erkezett jogasz vett reszt a programban, egy reszuk itt fog tovabbtanulni nemzetkozi jogot, masok, akarcsak en, Fulbright kutatok, nagyon valtozatos kutatasi temakkal a szerzoi jogoktol a vallas es alkotmany kapcsolataig. Bar egyedul voltam olyan, akinek nem volt kifejezett jogi hattere, ennek ellenere, vagy talan epp ezert nagyon hasznos volt, hogy vegre megerthettem az amerikai alkotmanyt, a common law, a birosagi gyakorlat lenyeget egy az europaitol alapvetoen kulonbozo jogrendszer mukodeset. A program vizsgaval zarult, ezt sikeresen letettem, ami kifejezetten buszkeve tesz a jogi elotanulmanyok hianyanak fenyeben. Arra is rajottem, hogy ha ide szuletek, valoszinuleg jogasznak megyek, mert itt a jogaszi szakma nem a torvenyek teteles ismereteboll all, hanem egyes jogi esetek ervelesben valo felhasznalasanak kepessegerol, azaz arrol, hogy hogyan prezentaljunk altalunk osszevalogatott peldakat ugy, hogy a javunkra dontson a birosag, es ez nagyon tetszik. 🙂

A washingtoni helyszinnek megvannak a maga elonyei. Ket olyan rendezvenyen volt alkalmam reszt venni, ami miatt mar megerte itt lenni. Mindkettot a Center for American Progress (http://www.americanprogress.org/) szervezte.
Az egyik Vint Cerf (az internet atyja) és David Farber (technologia guru) kozotti vita volt az internet semlegessegerol (http://www.warsystems.hu/?p=24). A masik a fogyasztok internetes tranzakciokban valo vedelmerol szolt es a szovetsegi kereskedelmi, fogyasztovedelmi miniszteriumok kepviseloi vitaztak.
(http://www.americanprogress.org/site/apps/nl/content3.asp?c=biJRJ8OVF&b=593
305&ct=2758595)

Az elmult ido arra is jo volt, hogy vegre utolerjem egy kicsit magamat.
Elinditottam egy kutatoblogot, ami a doktorim temajaban gyujti es elemzi a
hireket: http://www.warsystems.hu/ . Sokat gondolkodtam azon, hogy a szakmai reszt vahjon nem kellene-e magyarul is csinalni, es arra jutottam, hogy kellene, de nem tudom jut-e ra idom. Elkeszult a doktori elso huszonharom oldala angolul (csatolva), amit Lessignek atkuldtem. Elkezdtem irni a kovetkezo, elmeleti fejezetet, aminek az elso vazlatat a blogon is publikaltam (http://www.warsystems.hu/?p=53). A munkat a jovoben is igy tervezem folytatni: a dolgozat reszletei idorol-idore megjelennek online, hatha az olvasokkal (egyre tobben vannak!) egyutt meg lehet irni egy doktorit (lasd meg Tom Sawyer es a keritesfestes). Befejeztem a temaban egy konyv olvasasat, Anderson Long Tail c. munkaja most jelent meg, es lehet, hogy erdemes lenne magyarra is leforditani.

San Franciscoban mar most eleg suru az elso par het programja. 7-en talalkozom Lessiggel es beszeljuk at a doktorit es az ott elvegzendo munkat.
9-en es 15-en is van egy-egy konferencia, illetve rendezveny, ahol reszt fogok venni (http://breakfastbriefings.stanford.edu/,
http://wiki.creativecommons.org/Salon,
http://www.linuxworldexpo.com/dev/12/events/12SFO06A/keynotes) valamit elkezdtunk dolgozni a CC irodaval egy kozos kutatason
(http://www.ssrc.org/programs/media) is.

Ugyhogy mar csak szallast, butorokat, bringat, stb. kell talalnom. Ez nem nagyon lesz egyszeru. Egy egyszeru szobat 600 dollar alatt nem lehet talalni, egy studio 1000 dollar korul kezdodik a keselos kornyeken. Ha be kell butorozni, az ujabb dollarezrekbe fog kerulni- es akkor csak egy agyrol, asztalrol, lamparol, meg a legalaptevobb konyhacuccokkrol van szo.
Ahogy az elmult hetekben neztem egy nagyon-nagyon szereny eletvitellel sem lehet 30 dollar ala vinni a napi kiadasokat, es akkor ott tartunk, hogy epp keves az az 1600 dollar, amit a fulbright ad havonta. De nem panaszkodom, ez az utolso dolog, ami miatt faj a fejem.

AZ itteni csapatbol torokokkel, libanoniakkal, jordaniaiakkal, sziriaiakkal ulunk a kertben estenkent, teazunk, es probaljuk megerteni, hogy mi tortenik a kozel-keleten. Az utolso pillanatban ezeket a korombeli embereket kimenekitettek az orszagbol a rokonaik, es ma mar a telefonkapcsolat sem mukodik sokuknal. Nagyon sajatos megelni azt a perspektivat, ami a fox news es a cnn hazai kiadasabol, az itteni demokrata professzorok katedrarol eloadott, a nemzetkozi csapatnak szolo ijedt es bocsanatkero am tokeletesen hatastalan hozongesebol, az itteni amerikai diakok (nemzetkozi jogrol
beszelunk) tudatlansagabol, a kozombossegebol es kozonyebol all ossze valami szornyen nyomaszto eleggye.

Nem fog hianyozni Washington. A muzeumokat vegigjartam, de ezen tul sem az emberek, sem a varos nem olyan, hogy nagyon szeretnem viszontlatni.
Birodalmi betonepuletek, koztuk egyenoltonyos emberek beleptetokartyaval a nyakukban. Valyi egyik londonban megismert baratja, aki most a Smithsonianban szobraszkodik megerositette, hogy ez az evek mulasaval nem javul csak romlik… :)) AZ egyik hetvegen atrandultam New Yorkba, ahol az elet edes, a muveszek elkepeszto helyeken alkotnak (http://www.xoprojects.com/places_oac.html), a pekingben megismert amerikai-kinai epiteszek pont azt csinaljak, amit mi csinaltunk az a38-on (http://www.peoplesarchitecture.org/), ahol a Pratt Institut-on olyan dolgokat tanulnak, amikrol a muegyetemen valszeg meg nem is hallottak (http://www.pratt.edu/arch/).

Lassan befejezem. Ma meg el kell keszulnom a Csigopeti altal atkuldott szakmai program pofozasaval, takaritok, osszepakolok, meg elmegyek uszni egyet, aztan este bucsuvacsora, ahol ki-ki nepvisleteben int bucsut a tobbieknek, en meg  bo gatya es futyulos barack hijan azt hiszem felveszem a dzsungelmintas pluss ingemet.